Aragonés

editar

  Pronunciación y silabación: [ uθˈβe.ko ]

  Sustantivu (1)

editar

singular masculín uzbeko , femenín uzbeka; plural masculín uzbekos, femenín uzbekas

  1. (Xentiliciu) Uzbecu, uzbequistanín (habitante).

  Términos rellacionaos

  Sustantivu (2)

editar

masculín singular uzbeko ensin plural

  1. (Llingüística) Uzbecu, llingua uzbeca.

  Axetivu

editar

singular masculín uzbeko , femenín uzbeka; plural masculín uzbekos, femenín uzbekas

  1. (Xentiliciu) Uzbecu, uzbequistanín, d'Uzbequistán.
  2. (Filoloxía) Uzbecu, de la llingua uzbeca.

  Términos rellacionaos


Español

editar

  Pronunciación y silabación: non seseante [ uθˈβe.ko ]; seseante [ uzˈβe.ko ]

  Sustantivu (1)

editar

singular masculín uzbeko, femenín uzbeka; plural masculín uzbekos, femenín uzbekas

  1. (Xentiliciu) Uzbecu, uzbequistanín (habitante).

  Términos rellacionaos

  Sustantivu (2)

editar

masculín singular uzbeko ensin plural

  1. (Llingüística) Uzbecu, llingua uzbeca.

  Axetivu

editar

singular masculín uzbeko, femenín uzbeka ; plural masculín uzbekos, femenín uzbekas

  1. (Xentiliciu) Uzbecu, uzbequistanín, d'Uzbequistán.
  2. (Filoloxía) Uzbecu, de la llingua uzbeca.

  Términos rellacionaos


Gallegu

editar

  Pronunciación y silabación: [ uθˈβe.ko ]; seseante [ uzˈβe.ko ]

  Sustantivu (1)

editar

singular masculín uzbeko, femenín uzbeka; plural masculín uzbekos, femenín uzbekas

  1. (Xentiliciu) Uzbecu, uzbequistanín (habitante).

  Términos rellacionaos

  Sustantivu (2)

editar

masculín singular uzbeko ensin plural

  1. (Llingüística) Uzbecu, llingua uzbeca.

  Axetivu

editar

singular masculín uzbeko, femenín uzbeka; plural masculín uzbekos, femenín uzbekas

  1. (Xentiliciu) Uzbecu, uzbequistanín, d'Uzbequistán.
  2. (Filoloxía) Uzbecu, de la llingua uzbeca.

  Términos rellacionaos