AragonésEditar

  Pronunciación y silabación: [ uθˈβe.ko ]

  Sustantivu (1)Editar

singular masculín uzbeko, femenín uzbeka; plural masculín uzbekos, femenín uzbekas

  1. (Xentiliciu) Uzbecu, uzbequistanín (habitante).

  Pallabres rellacionaes

  Sustantivu (2)Editar

masculín singular uzbeko ensin plural

  1. (Llingüística) Uzbecu, llingua uzbeca.

  AxetivuEditar

singular masculín uzbeko, femenín uzbeka; plural masculín uzbekos, femenín uzbekas

  1. (Xentiliciu) Uzbecu, uzbequistanín, d'Uzbequistán.
  2. (Filoloxía) Uzbecu, de la llingua uzbeca.

  Pallabres rellacionaes


EspañolEditar

  Pronunciación y silabación: non seseante [ uθˈβe.ko ]; seseante [ uzˈβe.ko ]

  Sustantivu (1)Editar

singular masculín uzbeko, femenín uzbeka; plural masculín uzbekos, femenín uzbekas

  1. (Xentiliciu) Uzbecu, uzbequistanín (habitante).

  Pallabres rellacionaes

  Sustantivu (2)Editar

masculín singular uzbeko ensin plural

  1. (Llingüística) Uzbecu, llingua uzbeca.

  AxetivuEditar

singular masculín uzbeko, femenín uzbeka ; plural masculín uzbekos, femenín uzbekas

  1. (Xentiliciu) Uzbecu, uzbequistanín, d'Uzbequistán.
  2. (Filoloxía) Uzbecu, de la llingua uzbeca.

  Pallabres rellacionaes


GalleguEditar

  Pronunciación y silabación: [ uθˈβe.ko ]; seseante [ uzˈβe.ko ]

  Sustantivu (1)Editar

singular masculín uzbeko, femenín uzbeka; plural masculín uzbekos, femenín uzbekas

  1. (Xentiliciu) Uzbecu, uzbequistanín (habitante).

  Pallabres rellacionaes

  Sustantivu (2)Editar

masculín singular uzbeko ensin plural

  1. (Llingüística) Uzbecu, llingua uzbeca.

  AxetivuEditar

singular masculín uzbeko, femenín uzbeka; plural masculín uzbekos, femenín uzbekas

  1. (Xentiliciu) Uzbecu, uzbequistanín, d'Uzbequistán.
  2. (Filoloxía) Uzbecu, de la llingua uzbeca.

  Pallabres rellacionaes